A hallás egy rendkívül összetett folyamat. Az öt érzék közül az első, amely már a magzatban kifejlődik, és amely képessé teszi őt a külvilággal való kapcsolatra. Életünk során folyamatosan gyűjtünk információkat érzékszerveink segítségével. A látás, tapintás, szaglás és ízlelés mellett az egyik legfontosabb a hallási információ, ahol a fülnek kiemelkedő feladata van.
A hallás sok célt szolgál: alapvetően fontos a verbális kommunikációhoz, de szükségünk van a hallásra a tájékozódáshoz is. Fülünk segítségével a hangok irányát is fel tudjuk fedezni, észleljük, hogy azok magasak, vagy mélyek, zajok vagy zörejek vagy talán zene az, amit hallunk.
Az egészséges emberi fül négyszázezer hangot képes megkülönböztetni. A legtöbb ember számára a jó hallás fontossága csak akkor tudatosodik, ha hallóképessége már lényegesen megromlott. A hallás a legközvetlenebb összeköttetés a külvilággal; ez az ember és környezete közti legfőbb kapocs. Ha nem kielégítő a hallásunk, sajnos a környezettel csak korlátozott kommunikációra vagyunk képesek.
A hallás folyamata
A hang valamilyen közeg (szilárd, folyékony vagy légnemű) által közvetített rezgés, melyet a fülünk által tudunk észlelni. A hang a tárgyak mozgásának vagy rezgésének eredményeként jön létre. A hang a terjedése során veszít az erejéből
A fülkagyló begyűjti a hangot, és végigvezeti a hallójáraton. Ezek után a hanghullámok megrezegtetik a dobhártyát. A dobhártya egy kis csontnak, a kalapácsnak továbbítja a hangot. A kalapács megüt egy másik csontocskát, amelynek üllő a neve. Végül a kengyel a belső fülbe közvetíti a körülbelül húszszorosára felerősített rezgéseket. A belső fülben található a csigajárat és azok a rendkívül érzékeny szőrszálak, melyek minden rezgésre megremegnek. A szőrsejtek a rezgést elektromos jelekké alakítják, melyek a hallóideghez, majd az agyba jutnak, ami végül hangként (pl. beszédként, zajként, stb.) értelmezi azokat.
A fül
A fülünk a hallás szerveként lehetővé teszi, hogy észleljük azokat a hanghullámokat, amik a levegőben keletkeznek. A fül nagyon komplex érzékszerv, amely 3 részből áll. A külső, közép és belsőfül alkotják. A belső fülből a hallóideg vezeti az információt tovább az agy felé feldolgozásra.
Külső fül
A külső fül magában foglalja a fülkagylót, mely segít nekünk abban, hogy meghatározzuk, hogy honnan jön a hang. Ezután jön a hallójárat, és végül a dobhártya. Amikor a hangok elérik a dobhártyát, rezgésekké alakulnak, melyek a középfülbe jutnak.
Középfül
A középfül egyetlen négyzetcentiméteren tartalmazza az emberi szervezet három legapróbb csontját: a kalapácsot, az üllőt és a kengyelt. Ezek a dobhártyától mozgásba jönnek, és 20-szoros erősítéssel közvetítik a belső fülbe az összes kifinomult gazdagságú hangot, az egyes hangtónusoktól a teljes beszédig.
Belső fül
A belső fülben a mély és magas hangokat felismerő szőrsejtek a csiga (cochlea) különböző részein helyezkednek el. A szőrsejteknek fontos szerepük van a hangok szállításában is, melyek így a hallóidegen keresztül elérik az agyat, és létrehozzák a hallásélményt.
A hangot érzékelő szőrsejtek nagyon sérülékenyek, a zaj károsíthatja őket. Épp ezért fontos tudni, hogy hogyan védjük meg magunkat az ártalmas zajoktól. Mivel a szőrsejtek nem tudnak regenerálódni, ezért a tartós, erős zaj fokozódó károsodást és hallásvesztést okoz.
Érdekességek a hallásról
A hallás és a halláskárosodások vizsgálatára specializálódott orvosi szakterület az audiológia.
A frekvencia képezi a hangmagasság észlelésének alapját. A hangmagasság a különböző frekvenciájú hangok által keltett benyomás, amely függ a hangerősségtől és a hangszíntől is. A nagyobb frekvenciájú hang „magasabbnak”, az alacsonyabb frekvenciájú „mélyebbnek” hangzik. A hang sajátos, egyedi jellege, színezete az, ami alapján az azonos magasságú hangok megkülönböztethetők.
Hétköznapi értelemben csak az emberi fül számára érzékelhető 16-20 000 Hz rezgésszámú hullámokat nevezzük hangnak. A hallásküszöb az a legkisebb hangnyomás, amely a fülben még hangérzetet kelt, a fájdalomküszöb pedig az a legnagyobb hangnyomás, amelyet a hallgató még fájdalomérzet nélkül el tud viselni. Az emberi fül érzékenysége 3000 Hz-nél a legnagyobb, A beszédhangok 200-5000 Hz közöttiek. A fül körülbelül 325 hangerőfokozatot tud érzékelni.
Az intenzitás képezi a hangerő, hangosság érzékelésének alapját. A hang intenzitását általában decibelben adjuk meg. A beszéd hangereje 60-65 dB, 80 dB felett a hang kellemetlenül hangos és a hallásra veszélyes, a fájdalomküszöb 140 dB